Régi huszárlaktanya, hadifogolytábor, majd szovjet laktanya megmaradt épületei Cegléden

Ismerősöm említette ezt a helyet, egy munkahelyi beszélgetésünk során, addig nem is hallottam hírét, pedig 5 évig közvetlenül mellette laktam.

Miután az ismerősöm mesélt róla, mindenképpen fel akartam keresni az épületeket, ahová több hónappal ezelőtt mentem el először, majd ezt követően most decemberben. Ismét azért, hogy csináljak róla egy-két külső fényképet is, most már ehhez a bejegyzéshez. Magamnak, emlékül, illetve másoknak egyaránt.

Talán azt lehetne gondolni, nem időszerű a téma éppen most decemberben, de szerintem ez mindig időszerű.

Csak azt sajnálom, hogy nem igazán tudok írni, de majd a képek beszélnek helyettem. 

- az egykori huszárlaktanya egyes megmaradt épületei -

"A ceglédi huszárlaktanya (Császári és királyi huszárlaktanya) 1905-ben épült fel, tervezője Tóásó Pál volt. A több épületből álló létesítményben három század lovasság és egy osztálytörzs helyezkedett el. "

Az épületek manapság egy mellette lévő lakóteleppel közös udvaron vannak. Úgy tudom, hogy a lakótelep épületei - vagy egy részük - a huszárlaktanya néhány épületéből lettek kialakítva. A beton placc talán a régi szovjet laktanya alakulótere lehetett. 

A következő képen lévő épületegyüttes éppen be van kerítve, az állaga a kép alapján megítélhető:

- a régi huszárlaktanya épületeinek egyike, ez itt bekerítve - 

A mellette lévő épületegyüttes bekerítetlen, benne alkalomszerűen fiatalok bandáznak, vagy hajléktalanok húzzák meg magukat.

- a lakóteleppel közös udvaron a régi laktanya bekerítetlen épületei -

"A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet hadsereg foglalta el ezt a területet, ahol 1946 nyaráig a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora működött. Több mint kétszázezer hadifogoly és civil tartózkodott itt hosszabb-rövidebb ideig." - ezt utólag tudtam meg, ezt megelőzően erről sem halottam.

Az épületek falának tégláiba katonák és hadifoglyok, foglyok vésték be a nevüket, amit a téglák a mai napig őriznek. Több, mint megrendítő...

- az épületek egyikének téglája, Bagi József névvel, a dátum szerint 1945-ben -

A Ceglédi huszárlaktanya történelmi emlékhely. Ez látszani is fog a képeken, mennyire az.

Az épületek egy részét már újrahasznosították, átépítették, modernizálták. A téglákba vésett nevek lassan, de majd eltűnnek. Az embermagasságban lévő téglák legtöbbjébe neveket véstek.

A volt laktanya, fenyővel:

Amikor a gazdátlan laktanya mellett laktam, annyit tudtam erről a helyről, hogy egykor szovjet laktanya volt. Ha az ablakon kinéztem, akkor a laktanya régi, fehér, romos úszómedencéjére láttam rá, amit körbenőttek a bokrok és a növények, de ösvényeken meg lehetett közelíteni. Most már szerintem nincsen meg a medence, a területet beépítik, telephelyekkel, garázsokkal, egyéb más módon.

- bekerítetlen épületek egy a lakóteleppel közös, udvari járdaszakasz mellett - 

- a régi laktanya egyik bekerített épülete -

Az épületek előtti járdán gyalogosok, alkalmanként autók is közlekednek. A lakótelepen lakók autói a laktanya régi épületei melletti parkolóban parkolnak.

"A fogolytábor megszűnése után a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg továbbra is a birtokában tartotta az épületeket: egy harckocsi ezred és egy vegyvédelmi zászlóalj lakott, tartózkodott itt. A szovjetek 1991-es kiköltözése után az épületek (a területtel együtt) magántulajdonba kerültek. A házak egy része új funkcióval, felújítva működik tovább; közülük néhány azonban igen rossz állapotban van."

Lakótelep, otthon, telephelyek lettek kialakítva több épületből. A volt laktanya épületei előtti terület tulajdonképpen a lakótelep udvara, ahol bárki közlekedhet.

Egyes téglákat lecsiszoltak a róla lévő feliratokkal együtt, ez több helyen is előfordult, ami a következő képen részben látható:

- lecsiszolt téglák az épületen, nem tudni miért -

 - a volt laktanya épületeinek ablakai mind ki vannak törve -

 - a volt laktanya hónapokkal ezelőtt -

Az épületek egyikének belsejéből, régebbi képeken:

- folyosó -

- szétvert falak és valakinek az alkalmi fekhelye -  

Többnyire fiatalok bandáznak itt esténként, de a graffitisek is szeretik.

- Joker fej, mellette "nem fogsz meghalni" felirattal - 

"A szovjetek 1991-es kivonulása után derült ki, hogy a huszárlaktanya és a páncélos laktanya területén álló épületek tégláin épségben megmaradtak azok a feliratok, melyeket az egykori hadifoglyok véstek, írtak, rajzoltak rájuk. Ezek többsége a második világháború után keletkezett, de maradtak ilyen feliratok az épületek történetének kezdetéről is. A több mint négyezer felirat léte egyedülálló Magyarországon: történelmünk egyik tragikus korszakának megrázó dokumentumai ezek a rövid üzenetek. Az egykor Cegléden raboskodó foglyok és leszármazottaik révén folyamatosan gazdagodik a Kossuth Múzeum e korszakkal kapcsolatos adattára."

A Ceglédi Kossuth Múzeum vonatkozásában adattárat említenek a huszárlaktanyával kapcsolatban.

"A tábor emlékezetét tábla őrzi a helyszínen, amely 2013 óta a Szovjetunióba elhurcolt emberek emléknapján, november 25-én a helyi megemlékezések színhelye is." - ezt a táblát én nem találtam meg és nem találkoztam vele, de nem is kerestem, mivel csak utólag olvastam róla. 

"A ceglédi lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében."

Az itt elhunyt kb. 5000 ember legtöbbjét jeltelen tömegsírokba temették. Az épületek tégláiba szöggel, vagy ceruzával karcolták a nevüket a foglyok, katonák egyaránt. Az itt lévő foglyok kb. 30%-a civil lakos volt.

Az épületek külső falán lévő téglák közül néhány, a képek magukért beszélnek:

Téglák cirill betűkkel:

Lett volna még mit fényképezni, több száz felirat van és szerintem most jócskán alábecsültem a számukat.

A téglákba vésett feliratok mindegyike mögött egy emberi sors áll.

A Ceglédi Huszárlaktanya régi képeken (forrás: konyvtarcegled)

A Ceglédi Huszárlaktanya egyes megmaradt épületei - mint történelmi emlékhely - most:

Az egykori foglyok és katonák téglába vésett feliratait lassan betemeti és elfedi az idő.. Vagy inkább az ember?

B.

Történeti források: - könyvtárcegléd

TOVÁBBI KIEGÉSZÍTÉSEK:

Kiegészítés 2021.04.05.

A következő képeket még hónapokkal ezelőtt, a bejegyzést követően kaptam, aki küldte, nem szerette volna ha megnevezem. Most jutottam el addig, hogy utólag beemeljem őket, nem tudom a képek honnan származnak.

Régi képek a laktanyából:

A lakótelep bejárata melletti épület, ma lakóépület, társasház:

Utólagos kiegészítés 2021.05.26.

Amit utólag vettem észre..

A Habsburg Birodalom kataszteri térképe (1881) - volt egy másik laktanya is ettől a helytől lejjebb, a mostani Béke térnél (bekarikázva), a Béke tér abban az idpőben a térkép szerint Fegyver tér volt  // valamint a bejegyzésben szereplő huszárlaktanya épületei is fel vannak már tüntetve a térképen a mostani Szolnoki úton (nyíllal jelölve):

Az akkori másik laktanya az 1881-es térképen, a mostani Béke térnél:

Katonai felmérés térképe (1941) - ekkor a bejegyzésben szereplő laktanya már felépült és állt a Szolnoki úton, a mostani lakótelep udvarán. A térképen a laktanya elhelyezkedését bekarikáztam:

---------------------------------------------

További és egyéb adatok, szemelvények

Visszaemlékezés  (forrás: Népújság, 1969. március)

BARÓCSI KÁZMÉR / SZÜLETETT 1896-BAN, BÁTORBAN.

"Megalakítottuk a zászlóaljat, és beolvadtunk a 39-es dandárba. Én összekötő beosztást kaptam. Stromfeld parancsa ismét a Felvidékre szólított.

Innen az egységünket a Tisza vidéki harcterekre irányították a románok ellen. A románok körülzártak és a ceglédi huszárlaktanyába kísértek. Bunkóval, puskatussal, korbáccsal vertek, a lócsontból főzött levesből naponta csak egyszer adtak. Szükség volt a laktanyára, így bennünket 1919. november 27-én szabadon engedtek...

A búcsúztatást a laktanya udvarán a hírhedt Prónay őrnagy tartotta. Minden szavára emlékszem. „No, te söpredék, csőcselékbanda. Ti most hazamehettek és soha többé nem szervezkedtek, ti rohadék kommunisták, mert a kezünk a fejetek fölött lebeg. Majd még találkozunk és kiírtunk benneteket egy szálig, szemét banda.” Ezután odajött hozzánk és vagy tízünket szembeköpött..."

A teljes újságcikk:

---------------------------------------

Szeleczky János visszaemlékezése (forrás:  Pest Megyei Hírlap, 1967. októberi száma)

"....A végén román szuronyok között tuszkoltak bennünket a ceglédi huszárlaktanyába. Keservesen teleltünk, élelem és tüzelő nélkül. Még rendes fekhelyünk sem volt, ott dideregtünk a laktanya padlásán ... Aztán ez is letelt. Egész életre szóló nyavalyával, tértem haza. Ezen a fényképen kívül megmaradt emléknek a szívbajom, meg a cukorbajom..."

----------------------------------------

Pest Megyei Hírlap, 1991. február:

------------------------------------------------------------------

Részlet az Országgyűlési Naplóból - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszakának idejéből:

"....Ezért szeretném felhívni a kormány és a világ figyelmét arra, hogy a történészek által feldolgozott kényszermunkatáborok sorában, Recsktől Kistarcsáig senki nem tesz említést a Kárpát-medence legnagyobb koncentrációs táboráról, a ceglédiről. Tudjuk, hogy ezekben a koncentrációs táborokban embertelen körülmények között tartottak fogva életerős magyar fiatalokat, majd elhurcolták őket a Szovjetunióba, úgynevezett málenkij robotra. Mintegy 300 ezer ember került szovjet fogságba a több mint félmillióból, ugyanis a többiek szállítás közben elpusztultak.
Tisztelt Országgyűlés! Cegléden volt a huszárlaktanya területén működő láger, ahol közel 200 ezer fogoly fordult meg. A foglyok minimális ellátást kaptak, dühöngött a tífusz, a vérhas, és százszámra haltak meg a legyengült fiatalok. Az akkori halotti bizonyítványok tanúsága szerint a 30-40 kilogrammra fogyott emberek sokszor éhen haltak. A halottak közül egyeseket a közeli temetőbe, tömegsírba, másokat a közeli szántóföldön, jelöletlen gödrökbe földeltek el. A 60-as években ezekről a területekről mélyszántások során emberi csontok sokasága került elő.
Érdekesség, hogy a foglyok egy része jelet hagyott maga után. A kaszárnya kemény téglafalába belevésték nevüket, korukat, lakhelyüket. Ezek a téglák ma is láthatóak, mintegy 500 név olvasható ma is a falakon. Ennek megmentése és emlékhellyé történő alakítása olyan hiányt pótló feladat, amire már nincs sok idő, az épület állaga rohamosan romlik, az ajtókat betörték, ablakait beverték, teteje több helyen a beázások miatt beomlott...."

-----------------------------------------------

Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december:

Olvashatóbban közelebbről: